Írások

Helyválasztás a bojlizásban - TIPPEK

SpecialX
SpecialX
2020.09.23 11:13
Helyválasztás a bojlizásban - TIPPEK

Véleményünk szerint a megfelelő helyválasztás a bojlis horgászatban a legfontosabb tényező, sokan mégsem tulajdonítanak neki elegendő jelentőséget. Mi alapján válasszuk ki a megfelelő helyeket? Miket keressünk? Akadós vagy nyílt terep? Kemény vagy iszapos? Sekély vagy mély?  Ebben a cikkben kifejtjük a véleményünket a témával kapcsolatban kapcsolatban.

Nem mindig a csali a hibás!

Legyen bármilyen jó bojlink, ha olyan helyre etetünk, ahol valami okból kifolyólag nem, vagy csak ritkán járnak a halak, akkor mind hiába. Ilyenkor sokan hajlamosak azt a következtetést levonni, hogy nem jó minőségű az adott bojli, holott rengeteg más tényező, köztük a nem megfelelő hely meghorgászása jóval nagyobb mértékben tudja befolyásolni a horgászatunk végkimenetelét. Egy jó csali önmagában nem minden esetben elég a sikerhez, ahhoz bizony jó horgásznak is kell lenni. Kicsit elrugaszkodva a horgászattól, gondoljunk csak bele: attól mert versenyautót vezethetünk még nem leszünk profi autóversenyzők, hiába a miénk leggyorsabb autó a versenyen, ha nem tudunk vezetni akkor bizony nem fogunk versenyeket nyerni. Visszatérve a horgászathoz, persze vannak olyan vizek, ahol a halbőség és a kevés tápanyag miatt olyan szinten küzdeniük kell a halaknak, hogy szinte bármivel meg lehet őket fogni, az ilyen vizekből fogott halaknak viszont nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani.

Tudd, hogy mi van előtted, ne spórold ki a helykeresést

A horgászat elején persze mindenki nagyon izgatott és a legtöbben minél hamarabb próbálják letudni a helykeresést, bójázást, etetést, hogy megkezdhessék a horgászatot és végre elkezdhessenek halat fogni. Ha maximalizálni szeretnénk az esélyeinket, akkor ennél jóval többre lesz szükség. Mi képesek vagyunk akár egy teljes napot is feláldozni a helykeresésnek, mert tudjuk, hogy mennyire fontos pontosan kiismerni az előttünk elterülő vízterületet és megtalálni azokat a pontokat, amik valamilyen szempontból jó haltartó helyek lehetnek. Azt javasoljuk, hogy a túra elején ne az állvány felállításával, botok és a szerelékek előkészítésével foglalatoskodjunk, hanem próbáljuk meg a lehető legjobban feltérképezni a helyeket.

A mederterület feltérképezését partról is meg lehet oldani egy bizonyos pontosságig és távolságig, azonban a legjobb ha a rendelkezésünkre áll csónak, halradar és egy tapogatórúd. A radar kifejezetten a nagy mélységű vizeknél elengedhetetlen, 2-3 méteres mélységeknél nem szükséges használni, ilyen esetekben egy tapogatórúddal sokkal több információt tudunk begyűjteni a mederrel kapcsolatban. Az aljzat ismerete rendkívül fontos. Tudnunk kell, hogy iszapos, kemény vagy esetleg füves területen horgászunk. A már említett tapogatórúd egy bizonyos mélységig tökéletesen alkalmas az aljzat pontos kiismerésére, ha pedig nagy mélységekben horgászunk, akkor egy bot első tagja és egy ólom segítségével csónakból ki tudjuk tapogatni a medret. Ehhez a technikához sok gyakorlás szükséges, mert nem olyan egyszerű mint egy tapogatórúddal, de ha már tudjuk mit kell éreznünk, akkor nagyon hatékony.

Mik a jó helyek?

Próbáljunk meg egy óvatos nagy ponty fejével gondolkodni a helykeresés során, és két fontos dolgot tartsunk mindig szem előtt. Olyan helyeket kell keresnünk, ami biztonságot és megfelelő mennyiségű táplálékot tud biztosítani számára. Hasonlítsunk össze egy sík területen elterülő, ingerszegény kemény aljzatú terepet egy fás, bokros, akadós pályával ahol az aljzaton 5-10 cm vastag iszapréteg található. A fák, bokrok, akadók biztonságot, míg az iszap bőven tartalmazhat a pontyok számára értékes természetes táplálékokat. A különbség hatalmas, a legtöbben mégis a nyílt pályát és a nagy távolságokat választják, holott könnyen előfordulhat, hogy egy part menti fa vízfelszínre lógó lombkoronája alatt elterülő bokros területen tartózkodik álmaink hala.

Kifejezetten jók lehetnek a régi patakmedrek, ezekben azonban többnyire extrém lágy és vastag, akár 50-100 centis iszapréteg húzódhat, ami miatt inkább a meder széleit célszerűbb meghorgászni. Ezek a medrek mindig nagyon jó haltartó helyeknek bizonyulnak és ha szerencsénk van és pont előttünk húzódik akkor ne hagyjuk ki. Mik lehetnek még ígéretes helyek? Keressük a kisebb-nagyobb töréseket, akadókat, bármit, ami biztonságot és táplálékot nyújthat a halaknak. Aljzat tekintetében mi inkább az 5-15 cm-es iszapréteggel rendelkező részeket preferáljuk a kemény részekkel szemben, ezekben ugyanis temérdek természetes táplálék található, amit a pontyok pontosan tudnak és ki is használnak. A töklevéllel sűrűn benőtt részek szintén kiemelkedően eredményesek tudnak lenni, itt kifejezetten a legsűrűbb pontokat kell keresni, ne féljünk ott elhelyezni a szereléket. Kicsit több figyelmet igényel ilyen helyen horgászni, de higgyük el, megéri. Egy korábbi cikkünk kifejezetten a tökleveles horgászatról szól, ha kíváncsi vagy, olvass bele.

Vegyük figyelembe azt a szempontot is, hogy az általunk választott helyek eléggé messze vannak e a szomszéd helyektől. Ez főként abban az esetben fontos, ha szelektíven szeretnénk horgászni és ennek megfelelő stratégiát használunk. Sajnos vannak olyan "bojlis" tavak, ahol nagyon sűrűn helyezkednek el az állások, ami miatt egymástól 5-10 méterre vannak a bóják és az etetések. Ilyenkor hiába próbálunk meg egy szelektív horgászatra alkalmas etetési stratégiát alkalmazni, ha a szomszéd horgász a bójánktól 10m-re 15-20 spomb kukoricát etet. Az ilyen vizeken sajnos korlátozottak a lehetőségeink, ami miatt ezek a helyek nem a legszimpatikusabbak számunkra. Mi eleve azokat a tavakat keressük, ahol viszonylag egymástól távol találhatók az állások és a meghorgászható terület a lehető legnagyobb, így jóval több lehetőség és ígéretes hely áll rendelkezésünkre. Visszatérve a bóják közti távolságokra, minimum 40-50 méter szükséges, de minél távolabb vagyunk a többi etetéstől annál jobb.

Sekély vagy mély?

Nem beszéltünk még a sekély és mély területek közti különbségekről. A víz hőmérséklete határozottan hatással van arra, hogy a halak milyen mélységekben tartózkodnak előszeretettel. A tavaszi időszakban, mikor elkezd felmelegedni a levegő, a víz hőmérséklete is szép lassan növekszik, és mivel a sekélyebb részek gyorsabban melegednek, ezért a pontyok is szeretnek ezeken a részeken tartózkodni ebben az időszakban. Ilyenkor a melegebb víznek köszönhetően előbb megindul az élet ezeken a részeken, ami miatt több táplálék áll rendelkezésükre. A legmelegebb nyári hónapokban a sekély és a mély részek is egyaránt jók lehetnek, azonban azt tudni kell, hogy minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigént tartalmaz. Ez lehet egy ok, amiért nyáron nem mindig a legsekélyebb részeken tartózkodnak. Az őszi időszakban pedig a hőmérséklet fokozatos csökkenésével a sekélyebb részek előbb kezdenek hűlni, míg a mélyebb vízben az alsó vízréteg kis mértékben melegebb marad és később hűl le, ezért ilyenkor többnyire a mélyebb részek lehetnek eredményesebbek. Természetesen a képlet nem ilyen egyszerű, ezért itt jön képbe a megfigyelés fontossága.

A legfontosabb, hogy folyamatosan figyeljük a vizet és keressük a pontyokra utaló túrásokat, ugrásokat és minden apró jelet. Kifejezetten lényeges azokon a vizeken, ahol nem találhatók medertörések, nádasok, akadók és egyéb ígéretes haltartó helyek. Ilyen esetben nem nagyon tudunk mire hagyatkozni, figyelnünk kell az apró, de észrevehető nyomokra. Ne sajnáljuk az időt, keljünk fel korán, ugyanis a hajnali órákban, mikor aktívan táplálkoznak, van a legnagyobb esélyünk arra, hogy pontyokra utaló jelekre bukkanjunk.

Oké, megvannak a helyek, következő írásban megvizsgáljuk a stratégiát.

-----

Ne felejts el feliratkozni a VIP listánkra sem, mert különleges kedvezmények, ajánlatok és egyéb finomságok várnak. Érdekelnek a szaftos részletek? IDE kattintva elolvashatod őket. :)